A járvány hatása a lakáspiacra

Az elmúlt másfél évben, ha nem is megállt az élet többször, de erőteljesen lelassult – de vajon mit érzett meg ebből az ingatlan- és bérlakáspiac. Az alábbiakban néhány pontban összeszedjük, hogy milyen hatásokkal kell számolnunk 2022 elején.

1. „13 százalékkal nőttek a lakásbérleti díjak január óta” (Telex)
   Ez még nem éri el a járvány előtti csúcsot, de 2021 novemberében még mindig több mint 42%-kal voltak magasabbak az albérletárak, mint 2015-ben. Az árak növekedése 2021-ben az észak-magyarországi régióban volt a legütemesebb. Budapesten a legdrágább albérletek az V. kerületben találhatók (átlagosan 240 ezer Ft), a XXIII. Kerületben pedig a legalacsonyabbak (átlagosan 107,5 ezer Ft). A fővároson kívül Székesfehérváron fizetik a legtöbbet a bérlők, átlagosan 124 ezer forintot havonta.
2.  „A használt lakások ára 3-6 százalékkal, az új lakásoké pedig 7 százalékkal emelkedhet” (Telex)
   A GKI és a Masterplast előrejelzése szerint az elkövetkezendő 12 hónapban 3-6%-os árnövekedést várnak a használt lakások terén, az új lakások ára pedig átlagosan 7%-kal emelkedik majd. Ez a lakáspiaci index két és fél éves csúcsát jelent, mind országosan, mind a fővárost tekintve.
3. Még mindig a fővárosban a legtöbb a kiadó lakás (KSH)
   2021 első 10 hónapjában a hirdetések 65%-a budapesti, 24%-ban pedig megyei jogú városokban található ingatlanokról szólt, vagyis ebben nem tapasztalható érdemi változás. A kiadásra meghirdetett lakások alapterülete a fővárosban átlagosan 53 m2, a megyei jogú városokban 56 m2. A legnagyobb lakásokat Pest megyében kínálják, ezek átlagosan 73 m2 alapterületűek. Budapesten a kiadó ingatlanok mindössze 2,6%-a családi ház.
4. Magyarországon kívül csak Észtországban mértek nagyobb ütemű drágulást (HVG)
   2021 harmadik negyedévében a lakásbérlés 1,3%-kal, az ingatlanvásárlás pedig 9,2%-kal került többe, mint egy évvel korábban. 2021 július-szeptemberében a magyar négyzetméterárak 118%-kal voltak drágábbak, mint 2010-ben. Észtországban ez a szám 141%.